Tovább a tartalomhoz
Magyar Szakértői Holding
Menü
  • Bemutatkozás
  • ESG
  • Referencia
  • Elérhetőség
  • Karrier
  • Szerződés
  • Kommunikáció
  • Ügyféltér

Gyakran ismételt kérdések az ESG beszámolóval és a Fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatban

Mi a Magyarországon elfogadott két jelentéskötelezettség és mi a céljuk?

Az ESG törvény hatálya alá tartozó vállalatoknak fenntarthatósági célú átvilágítást kell elvégezniük, illetve ESG beszámolót kell készíteniük, amelyet tanúsítási audit keretében ellenőriz egy akkreditált ESG tanúsító és – megfelelőség esetén – ESG tanúsítványt ad ki. A Számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalatoknak az éves beszámoló keretében, az üzleti jelentésük részeként auditált Fenntarthatósági jelentést kell készíteniük.

Milyen vállalatokat érint az ESG törvény és mikor kell beszámolniuk?

Mind az ESG törvény, mind pedig a Fenntarthatósági jelentés a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokat érinti a 2024-es pénzügyi évtől, míg a többi nagyvállalatnak, és a közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozásoknak a következő években kell fenntarthatósági beszámolókat készíteniük.

Kikre vonatkozik a Fenntarthatósági jelentés, és milyen mutatókat kell figyelembe venni?

A beszámolási kötelezettség első körben a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokra vonatkozik, figyelembe véve a mérlegfőösszeget, az éves nettó árbevételt és az átlagos foglalkoztatottak számát. Ezt követően azonban érintettek lesznek a nagyvállalatok és a közérdeklődésre számot tartó KKV vállalkozások is.

Mik a hatóság feladatai az ESG jelentéssel kapcsolatban?

A hatóság feladatai közé tartozik a vállalatok kötelezettségeinek felügyelete, az ESG adatszolgáltatási folyamatok átláthatóságának biztosítása, és az ESG tanácsadók akkreditálása. A törvény jelentős része 2024-ben lép hatályba.

Milyen következményekkel jár az ESG beszámoló, illetve a Fenntarthatósági jelentés közzétételének elmulasztása

Az arra kötelezett cégek a Számviteli törvényben és az ESG törvényben meghatározott szankciókkal szembesülnek, amennyiben elmulasztják a beszámolójukat elkészíteni és közzétenni. A Fenntarthatósági jelentés esetén a Számviteli törvény általános, mulasztással kapcsolatos szabályai érvényesek, tehát a NAV ellenőriz és szankcionál. Az ESG törvényen meghatározott kötelezettségek és az ESG beszámoló esetén a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának van joga ellenőrizni és szankcionálni.

Mit kell tartalmaznia a vállalatok ESG beszámolójának és a Fenntarthatósági jelentésének?

Az érintett vállalkozásoknak ESG beszámolót kell készíteniük az előző üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről, amelyet kötelező hozzáférhetővé tenni a honlapjukon.
A fenntarthatósági jelentésnek tartalmaznia kell információkat a vállalat üzleti modelljének és stratégiájának, valamint annak végrehajtásának fenntarthatósággal kapcsolatos témaköreiről, beleértve az érdekelt felek és a vállalati értéklánc kockázatait és hatásait is.

Mikor és miért fontos az ESG beszámolók és a Fenntarthatósági jelentések közzététele?

Az ESG beszámolókat a vállalatoknak az üzleti év végét követő hat hónapon belül kell közzé tenniük a honlapjukon, ezáltal növelve átláthatóságukat és hitelességüket.
A Fenntarthatósági jelentést a vállalat éves beszámolójának részeként, azzal egyidejűleg és megegyező módon kell nyilvánosságra hozni.

Hogyan segít az új ESG szabályozás a vállalatoknak az ESG és fenntarthatósági témák kezelésében és a Fenntarthatósági jelentés és az ESG beszámolók elkészítésében?

Mind a ESG törvény, mind a Fenntarthatósági jelentés szabályokat tartalmaz, hogy milyen fenntarthatósági célú átvilágítást és hozzá kapcsolódó intézkedéseket kell a vállalatoknak elvégezniük. A részletes szabályozást külön jogszabályok fogják tartalmazni.